Nem akarta elárulni a forralt bor titkát a mórahalmi férfi, de a felesége megtörte a csendet
Sót, borsot és paprikát emlegetett, amikor a forralt bor fűszerezéséről faggattuk a mórahalmi Tanács Andrást. A több mint egy évtizede versenyző borfőzővel hamar tisztáztuk, hogy most nem pörkölt készül a fazékban, hanem forralt bor. A titkos receptből azonban csak kitartó kíváncsiskodással sikerült kicsalogatnunk egy izgalmas részletet.
Tizenöt liter bor és néhány gondosan őrzött hozzávaló. Eddig jutottunk első nekifutásra, amikor a mórahalmi forraltbor-főzőversenyen Tanács Andráséknál a recept után érdeklődtünk. Beszélgetőpartnerünk már az első rendezvényen is ott volt, így több mint egy évtized tapasztalatával a háta mögött fogadta a kérdéseinket. A válaszokkal azonban jóval szűkmarkúbban bánt, mint a borral. A Pramonád téri rendezvénysátorban szombaton tizenegyedik alkalommal versenyeztek a forralt borok készítői. Mi arra voltunk kíváncsiak, mitől lesz igazán jó az, ami a bögrébe kerül.
A jó forralt bor titka a női kéznél kezdődik
András az alapokkal kezdte. Jó forralt bort jó borból lehet készíteni. Náluk a helyi kötődés is fontos, ezért ásotthalmi kékfrankost választottak a tizenöt literes adaghoz. Ezután következett a fűszerezés, ám mielőtt túlságosan belemerülhettünk volna a részletekbe, beszélgetőpartnerünk a női kéz fontosságára terelte a szót. Úgy tartotta, az csodát tesz a forralt borral. A munkamegosztást röviden összefoglalta.
Ők ízesítenek, mi kavarunk – mondta. Azt viszont továbbra sem tudtuk, pontosan mi került a borba.
Gyümölcsös ízekkel is kísérleteztek a mórahalmi borfőzők. Fotó: Török JánosSó, bors, paprika – biztosan jó versenyen járunk?Újra nekifutottunk hát a fűszerezés kérdésének. András ezúttal készségesen sorolta a hozzávalókat.
Só, bors, paprika – mondta. Mielőtt azonban bárki jegyzetelni kezdett volna, már érkezett is a helyesbítés.
Ja, nem! Ez nem a marhapörköltfőző verseny! – viccelődött tovább. A recept tehát maradt titkos, a beszélgetés viszont egyre vidámabb lett. András közben azt is bevallotta, hogy ő a bort „nyersen” jobban szereti, mint főzve. Ettől még a versenyzést évek óta komolyan vették, bár amikor a korábbi eredményeikről kérdeztük őket, ismét diplomatikus választ kaptunk. A jók és a legjobbak között voltak.
A végén csak kiderült, miben ázott az áfonya
Nem engedtük el ilyen könnyen a receptet. Addig kanyarítottuk a beszélgetés fonalát, míg lassan kiderült, hogy a gyümölcsös ízek felé vitték el a forralt bort. Szóba került az áfonyás, a meggyes és a szilvás változat is. A legérdekesebb részletet végül Tanács András felesége árulta el. A forralt borba szánt áfonyát felhasználás előtt vörösborba áztatták, hogy a gyümölcs és a bor ízei már előre összeérjenek.
Ennél többet nem árulunk el – zárták rövidre a további kíváncsiskodást. A teljes receptet nem sikerült megszerezni. Megtudtuk viszont, honnan érkezett a bor, ki felelt az ízesítésért, ki kavart, és azt is, hogy az áfonya már a főzés előtt megkapta a maga boradagját. Talán majd jövőre.
Fotó: Török János
Forrás: delmagyar.hu
