Szeged Szakképzéséért díjat kapott Ádám

Szekeres Ádám, a Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola diákja kapta idén a Szeged Szakképzéséért díjat diák kategóriában. A határozott és céltudatos fiatalember már a mestervizsgára készül.

Amikor megtudta, hogy idén ő kapja a Szeged Szakképzéséért díjat diák kategóriában, Szekeres Ádám visszakérdezett, hogy biztos megérdemli-e. Angyalné Kovács Anikó, a a Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola és Szilágyi Mihály Kollégium igazgatója szerint mindenképp. – Ez egy nagyon nagy elismerés. Benne van természetesen Ádám személyisége, de az iskola, a szakoktatók munkája is, akik megszerettették vele a szakmát – mondta az igazgatónő. A 2016-ban alapított Szeged Szakképzéséért díjakat a közelmúltban adták át. A plakettel azokat a munkatársakat, diákokat és gyakorlati szakembereket ismerik el, akik a szegedi szakképzés területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, illetve gyarapították iskoláik hírnevét.

Ádám a vajdasági Kispiacról érkezett. Már kisiskolás korában eldöntötte, hogy szakács akar lenni, a kérdés csak az volt, hogy hol. Miután eldöntötte, hogy nem megy Szabadkára, mert alig beszél szerbül, már csak édesanyját kellett meggyőznie, hogy engedje el Mórahalomra. Ahogy mondani szokták, tehetsége és szorgalma hamar megmutatkozott, sorra nyerte csapatával a főzőversenyeket, amiről lapunkban is rendszeresen beszámoltunk. Kezdetben csak kisegítő volt, a végén ő állította össze menüt.

A 18 éves fiatalember a Hunguest Hotel Forrásban volt gyakorlaton, ahol a konyhafőnöke, Bálint Ferenc és korábbi helyettese, Pető Ádám is elismerően nyilatkozott róla. Amikor a séfhelyettes a mórahalmi Colossum hotelbe került, elvitte magával Ádámot, aki azóta is ott dolgozik főállásban. Ádám azt mondta, jelenleg úgy érzi, két lovat igyekszik megülni egyszerre, mert tanul és dolgozik is. A szakma megszerzése után marad az iskolában érettségizni. De ennél nagyobb, távlati tervei is vannak: a jövőben szeretné megcsinálni a szakács mestervizsgát, amihez legalább öt év gyakorlat szükséges.

Fotó: Arany T. János

Forrás: delmagyar.hu