Csapadékvíz-elvezetés – a lakosság szerepe is fontos!
A klímaváltozásnapjainkban új kihívásokat teremt, melyekhez alkalmazkodnunk kell. Ilyen kihívás a csapadékvíz kezelése is, mely leginkább akkor okozhat gondot, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik – ez a nyári időszak sajátossága.
Egy tanulmány alapján kétféle csapadékvíz különböztethető meg: a tetővíz és a burkolt felületekről lefolyó víz.
Mindkét csapadékvíz kezelése két módon történik: elvezetéssel vagy tárolással.
Az elvezetés a legtöbb esetben annyit jelent, hogy a csapadékvíz közvetlenül a talajba kerül – lásd például a tetőről lefolyó víz sok esetben az utcai árokba vezetődik. Innen gyakran közvetlenül a földfelszín alsóbb rétegeibe kerül (szikkasztás), ami aszályosabb időszak esetén kifejezetten hasznos lehet, azonban csapadékos periódus során a telítődött talaj egy idő után már nem képes magába szívni a nedvességet, ami belvízhez is vezethet.
A csapadékvíz tárolása egy hosszabb távú folyamat, ennek célja ugyanis a lehullott csapadék összegyűjtése későbbi felhasználásra, például öntözésre.
Utóbbi folyamat tetten érhető a lakosság esetében is, ugyanis a tetőről a csatornán keresztül lefolyó esővizet hordókba vagy egyéb tárolóedényekbe lehet engedni a későbbi felhasználás céljából.
Az elvezetés, de a tárolóhoz történő továbbítás is egy település esetében kiépített csatornahálózattal érhető el, azonban ebben az esetben kulcsfontosságú az elvezető árkok, csatornák tisztán tartása.
Amennyiben zárt csatornarendszerről van szó, a hálózat tisztán tartása a városüzemeltetés feladata. Nyílt rendszer esetében – mint pl. az út menti árok – azonban a lakosság szerepe kiemelkedő.
Mórahalom vonatkozásában a tárgyban a Mórahalom Város Képviselőtestületének a közösségi együttélési szabályairól szóló 15/2013.(III.28) rendelete 7. § (8) bekezdésben foglaltak értelmében aki „a közcsatornát, nyílt csapadékvízelvezető árkot beszennyezi, a csapadékvíz zavartalan elfolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról felszólítás ellenére nem gondoskodik”, az a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el2.
Az ingatlanok előtti árkok ellenőrzését Mórahalmon a rendészet végzi, akik hivatalos levélben felszólítják az ingatlan tulajdonosát, amennyiben az árok vízelvezető képességében hiányt tapasztalnak.
A szabályozáson túl azonban fontos megemlíteni, hogy az ingatlan tulajdonosának saját érdeke is, hogy a vízelvezető árok rendben tartásával az ingatlan közvetlen közeléből esős időben minél hamarabb eltávozzon a víz, ugyanis a felgyülemlő csapadék megemelheti szűkebb környezetében a talajvizet, ami közvetlenül károsíthatja akár magát az ingatlant is. Szélsőséges esetben a felgyűlt vízmennyiség átáztathatja a talajt, mely később kimosódhat, kárt téve így akár a járdában, kocsibeállóban stb.
Az ingatlannál található nyílt csapadékvíz elvezető árok tisztán tartásának módjai – különös tekintettel az árkok átfolyó részére:
- a növényzet kordában tartása (rendszeres fűnyírás, az elvezető árokban esetlegesen előforduló fák/bokrok kivágása),
- a szemét eltávolítása,
- esőzések után a kiürült árokban keletkezett hordalék eltávolítása
Amennyiben Önnek vagy esetleg szomszédjának nem áll módjában az árkot rendben tartani (pl. tartósan beteg, mozgáskorlátozott, hosszabb időszakot felölelően külföldön tartózkodik stb.), sokat jelenthet a társadalmi összefogás: kérjen segítséget rokonaitól, ismerőseitől, adott esetben szomszédjától, hiszen az árkok tisztán tartása nem csak egy kötelező tevékenység, hanem a településkép megőrzéséhez – egyúttal a település lakosok általi élhetőségének eleme is.
Az árkok rendben tartásához tanácsért fordulhatnak az ellenőrzést végző személyhez is, vagy a települést általában rendben- és karban tartó vállalkozáshoz is.
1 http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/csapak.pdf