Mély nyomokat hagyott a résztvevőkben az Isonzó-menti harcok helyszínére szervezett tanulmányút

A 2025. április 11 és 14 között megvalósult program szervezője a szegedi székhelyű Meritum Egyesület volt, amely egy széles körű, nemzetközi összefogás szereplőjeként dolgozik azon, hogy az első világháború emlékezete összehangoltabbá váljon Európában és az érintett országok emlékezetpolitikája létrehozza a Nagy Háború emlékeit feltáró kulturális útvonalat. A GOV4PeaCE fantázianevű projektben több európai ország múzeumával, civil szervezetével, állami és önkormányzati intézményével közösen dolgoznak ennek érdekében. Az együttműködésben magyar részről szerepe van Mórahalom város önkormányzatának, a budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak és a temesvári magyarság kisebbségi szervezetének, a Várbástya Egyesületnek is. Ez a projekt adott lehetőséget arra, hogy a Meritum Egyesület megszervezhesse a tanulmányutat.

A résztvevők az első és a második napon az emlékezetápolás kiváló szlovén példáival ismerkedtek meg. Felkeresték az Isonzó-folyó felső folyása mentén található az emlékhelyeket, így a Log pod Mangartom-i és a Bovec-i temetőt, majd az 1993-ban Európa legjobb múzeumának választott Kobaridi Múzeumban előadásokon vettek részt. Itt Leon Četritič bemutatta a szlovén Pot Miru (Béke Ösvénye) nevű civil szervezet tevékenységét, majd Zeljko Cimprič, a múzeum kurátora ismertette az intézmény munkáját, a kiállításaikat és a jövőbeli terveiket. Itt köszöntötték a vendégeket a GOV4PeaCe projektmenedzserei, Vesna Kozar és Alexander Klarić, az Isonzó-völgye Fejlesztési Központ munkatársai is. A kobaridi vendéglátók részletes tájékoztatást adtak a szlovén szervezetek első világháborús emlékezetápoló tevékenységéről és az emlékezetkormányzás szlovéniai modelljéről. A tanulmányút résztvevői számos kérdést fogalmaztak meg a házigazdák felé az együttműködési, kapcsolódási lehetőségekről, és rengeteg hasznos információval gazdagodtak, a több mint háromórás program során.

A kobaridi látogatás a Szent Antal templom alatt fekvő olasz osszárium megtekintésével folytatódott, amely több mint hétezer, túlnyomórészt olasz katona földi maradványait őrzi. A Kolovrat-hegyen kialakított szabadtéri múzeumot is felkeresték, ahol a háború éveiben az olasz hadsereg által használt tüzérségi megfigyelőpontokon kémlelve, árok és kavernarendszerben lépkedve testközelből tapasztalhatták meg a háborús helyszínek rideg valóságát.

A túra harmadik napján az úticél az Isonzó-folyó alsó folyása mentén lezajlott harcok helyszíne volt. A Karszt-fennsíkon, vagy ahogy a magyar történelemből ismerjük, a Doberdón vívott csaták iszonyú véráldozatot követeltek, az itt hősi halált halt magyarok pontos száma máig sem ismert. A Mt. San Michele, a Zona Sacra bejárása során újabb előadások hangzottak el a helyszín katonai jelentőségéről, a harcok lefolyásáról, az itt szolgáló ezredek mindennapjairól. A példásan rendben tartott emlékhelyek az olasz emlékezetőrzés szép példáira mutattak rá. A csoport meglátogatta Sagrado korábbi polgármesterét, Marino Visintint, akinek a saját kertjében van egy magyar vonatkozású, szabadtéri kiállítóhely. Itt található ugyanis a Heim Géza által végrehajtott aknarobbantás egykori helyszíne, amely a doberdói aknaharc egyik legnagyobb katonai elismerést jelentő epizódja volt a szegedi 46-os gyalogezred által védett szakaszon. A házigazda részletes tájékoztatást adott a környékben fellelhető első világháborús relikviákról, a földből előkerült katonai eszközökről.

San Martino del Carsoban a Nagy Háború Múzeumát tekintették meg, néhányan az épület alatti zászlóaljparancsnoki kavernát is felderítették. A szomszédos épületben Simoneta Visintin Sagrado város alpolgármestere egy találkozó keretében mutatta be, hogyan ápolja a település az első világháborús emlékhelyeket és mindez miként illeszkedik az olasz emlékezetkormányzás hagyományaihoz. Gianfranco Simmonit, a Nagy Háború helyi emlékeinek megőrzésében és kutatásában kulcsszerepet betöltő helyi Karszti Barlangkutató Egyesület elnöke ismertette a törekvéseiket, beszélt a céljaikról, az elmúlt évek eredményeiről. A tanulmányút résztvevői részletes tájékoztatást kaptak tőle az emlékezetőrzés dilemmáiról, hasznáról és az olasz-magyar együttműködés lehetőségeiről.

Délután a csapat a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred emlékművét, a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékgúláját, valamint a 2015-ben elültetett Doberdói Fát kereste fel. A túra érintette a San Martino del Carso és a Monte San Michele közti védelmi szakaszok fő vonalát is. A szervezők minden helyszínen az itt folyó harcokhoz kapcsolódó érdekes történetekkel gazdagították a résztvevők ismereteit. A csoport számára bebizonyosodott, hogy az olasz kormány és a térségi szereplők odaadóan ápolják a világháború itteni harcainak és áldozatinak emlékét, azon fáradoznak, hogy a helyszínek az utókor számára is fennmaradjanak és látogathatók legyenek.

Zárásként felkeresték a Fogliano-i és a Redipuglia-i katonatemetőket is. A csoport tagjai főleg ez utóbbi, monumentális emlékhely bejárása alkalmával szerezhettek maradandó élményt az olasz emlékezetőrzés nagy korszakáról. A két világháború között létrehozott emlékhelyek ugyanis a mai napig meghatározzák a táj képét, és fontos jelképei az ország emlékezetpolitikájának.

Az Isonzó-menti tanulmányút lehetőséget teremtett arra, hogy az első világháborús emlékezetőrzés jó gyakorlatait, jó példáit és mintáit megismerhessék a résztvevők. Minden bizonnyal jelentősen befolyásolni fogja azt a képet, amit eddig az első világháborúról kialakítottak. Olyan információkkal gazdagodtak, amelyek hatással lesznek az emlékezetápolással összefüggő, jövőbeli munkájukra. A személyes tapasztalatok különösen a pedagógusok számára lehetnek hasznosak, hiszen fel tudják használni a vonatkozó tananyag tanításában.

Varga Márta