Nemcsak mondják, írják is a költeményeket a mórahalmi szakképző iskola tanulói
A Csizmazia Alapítvány országos szavalóversenyéről ezüstérmet hoztak el a Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola és Garabonciás Kollégium diákjai. Szekeres Tamás és Bognár Odett ezüstje mellett Jurgács Ramóna egy Reménység különdíjat érdemelt ki.
Ezúttal nem főző-, hanem teljesen más műfajban, szavalóversenyen remekeltek a mórahalmi szakképző iskola diákjai. Az SZSZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola és Garabonciás Kollégium tanulói a közelmúltban az idén tizedik alkalommal, a Csizmazia Alapítvány által megszervezett Fedorka és Sosevolt Versnap Országos Találkozón vettek részt Szekszárdon.
A megmérettetésen az első fordulóban kisiskolásoktól egyetemistákig 307-en indultak 87 településről, közülük 117-en jutottak az országos döntőbe. A Csizmazia Alapítvány célja, hogy lehetőséget nyújtson a találkozásra azoknak a gyerekeknek, fiataloknak és tanáraiknak, felkészítőiknek, akik szeretik az irodalmat, a verseket.
A verseny négy korcsoportban zajlott. A III–IV. korcsoportban az iskola diákja, Jurgács Ramóna Reménység különdíjat vehetett át a színművészekből álló zsűri döntése alapján, Szekeres Tamás és Bognár Odett pedig ezüstérmet kapott. A diákok felkészítő tanárai Filotás Zsuzsanna és Majorosné Novák Beáta voltak. Az előválogatóra videót küldtek a diákok, egy szabadon választott verset mondtak el. A szekszárdi versenyre két verssel kellett készülni, egy kortárs magyar költő és egy szabadon választott magyar költő alkotásával. Ramóna Babits mellett Szabó T. Anna Elhagy című versét választotta, azt mondta, ez fogta meg leginkább.
Nemcsak a szakterületükön, versmondásban is kiválóak a mórahalmi diákok. Fotó: Kuklis István
– Nyilván szeretem a verseket, azért járok ilyen versenyekre
– válaszolta frappánsan Tamás arra a kérdésünkre, hogy szereti-e a verseket és a versengést. A fiatalember azt mondta még, hogy az érzelmes költeményeket kedveli, mert azokat jól át tudja adni a színpadon. Ezt társai és a felkészítő tanárok is megerősítették, azt mondták, Tamás teljesen átlényegül a színpadon, átéli a karaktert, mintha egy más ember lenne akkor.
Odett azt mondta, számára az a legnehezebb a versmondásban, ha nehéz a szöveg nyelvezete, mert azt átadni is nehezebb úgy, hogy mégis könnyen befogadható legyen.
A fiatalok mindhárman írnak is verseket, Tamásnak a Kanizsai Újságban és a Magyar Szóban jelentek meg írásai, Odettnek egy antológiába válogatták be az egyik versét, Ramóna viszont egyelőre magának ír, másoknak még nem mutatta meg a költeményeit.
Forrás: delmagyar.hu
