Nógrádi Zoltán: a sportfejlesztések éve volt 2016 Mórahalmon

- Fejlesztésekben, nagyberuházásokban 2015 roppant gazdag éve volt Mórahalomnak. A homokháti kisváros az elkerülő út átadásával, az új szálloda megépítésével és az ipari park bővítésével még élhetőbb lett, amit nemcsak a turisták, de az itt élők is örömmel fogadtak. 2016-ban sem maradtak el a fejlesztések - gőzerővel zajlik az új sportcsarnok építése, hamarosan uszoda is épülhet -, amelyek legalább annyira lesznek szolgálatára a mórahalmiaknak, mint a városba érkező vendégeknek. A város vezetése tudatosan törekszik arra, hogy a beruházásai nemcsak a mostani generáció, hanem több majdani nemzedék életkörülményeit is javíthassák?

- Mórahalom társadalma - amióta csak létezik a Homokhátságon - mindig is arra törekedett, hogy a sajátján túl a következő generációk életét is megkönnyítse. A mindenkori városvezetésnek is az a határozott célja, hogy nemcsak az adott kor követelményeinek megfelelő kapacitásokat építsen ki intézményekben, infrastruktúrában, hanem lásson előre, hogy amikor átadja a stafétabotot, akkor ezekre az alapokra építkezve még tovább fejlődhessen a városunk, ami a szülőföldünk, a közös otthonunk is egyben. Mórahalom 2016-ban a sportfejlesztésekre koncentrált: további pályával és öltözőkkel bővült a labdarúgó klub bázisa, megépítettük a vadonatúj kézilabda utánpótlás bázisként is funkcionáló sportcsarnokot, és nemrégiben a városi uszoda terveit is jóváhagyták, illetve a judo sportágban is regionális központ lehet a város - az ehhez kapcsolódó infrastruktúra is kiépülhet hamarosan. Mindemellett a szabadidősportok és a rekreációs tevékenységek infrastruktúráját és szervezeti kialakítását is igyekszünk tovább javítani.



- Mórahalomnak remek infrastrukturális adottságai vannak, amit számos mikro- és kisvállalkozás is felmért az elmúlt években, ezért a város modern, 100 hektáros ipari parkját választotta, ide települt be. A város gazdasági jövőképének milyen perspektívát adhat ez az ipari-gazdasági jelenlét? Lehet Mórahalomra gazdasági, befektetési potenciálként tekinteni?
- Igen, hiszen az ipari parkunk 2016-ban még tovább fejlődött. A város folyamatos vásárolja fel a tartalék területeket, amelyek a 100 hektáros ipari parkunk utolsó ütemének infrastruktúráját fogják megalapozni. Ez közlekedési fejlesztést, energetikai ellátást, kisegítő épületeket és az üzemeltetéshez kapcsolódó beruházásokat jelent. Az ipari parkunkba folyamatosan települnek be a többnyire magyar tulajdonú mikro- és kisvállalkozások, amelyek tovább növekedve, erősödve a térség gazdasági megtartó erejét alapozzák meg. Félmilliárd forint értékű foglalkoztatási Paktum-pályázat eredményére is várunk, amely a munkáltatóknak adna lehetőséget bértámogatásra és elkezdtük egy munkásszálló építésére vonatkozó terv előkészítését is, hiszen az ipari park folyamatos munkaerő igényének kielégítéséhez erre is szükség lesz.

- A város 2016 elején egy nagyon erős kampányba kezdett, azokat a családokat szólította meg, akik Mórahalmon képzelik el a jövőjüket és ehhez CSOK-támogatást is igénybe vennék. A helyi önkormányzat az állami támogatás mellé egy komplex, “Otthon, Mórahalmon!” elnevezésű csomagot dolgozott ki vissza nem térítendő 1 millió forintos készpénztámogatással, valamint a tervezési költségek 250 ezer forintos átvállalásával. Az anyagi támogatások mellett pedig munkahelyteremtéssel és gördülékeny ügyintézéssel kívánják segíteni a városban letelepedő családokat. Mennyire volt sikeres a program?
- Mindjárt az év elején reagáltunk a kormány családi otthonteremtési támogatására azzal, hogy a város kialakította a saját otthontámogatási rendszerét. Intenzív kommunikációba kezdtünk, a város a csokos támogatási konstrukcióját önálló honlapon tette közzé és a bankok bevonásával több fórumot is tartottunk. Ráadásul nemcsak a háromgyerekes, de a két gyermekes családok számára is biztosítottuk a piaci árnál lényegesen olcsóbb telket és az önkormányzati anyagi támogatást is, számukra 750 ezer forintot biztosítunk. A város már szerződött az első csokos családokkal, számukra már kiutaltuk a vissza nem térítendő támogatásokat, hogy megkezdhessék az építkezést. Sikeres volt a program, hiszen majdnem az összes szabad építési telkünk elkelt már az esztendő első felében.

- A nyár végétől az önkormányzat az igénylőknek már a Kissori út, az Erzsébet királyné útja és a Vállalkozók útja között kialakított telkeket ajánlotta fel. Itt egy új városrész épülhet?
- Ahhoz, hogy a jövőben is ki tudjuk szolgálni a Mórahalomra érkezők telekvásárlási igényeit egy új programot indítottunk el, amely 200 millió forintos beruházással közel 200 új telek kialakítását teszi lehetővé. Az új lakóövezetbe mintaházakat tervezünk építeni, ugyanis azt látjuk, hogy az önkormányzati támogatás mellett az építési vállalkozások aktív közreműködése is szükséges ahhoz, hogy sikeres legyen a program. Az új otthonok megépítésével, az infrastruktúra fejlesztésével a környék egy új városrésszé fejlődhet.

- A város vezetése nemcsak a fiatalok, a családok megsegítésére helyez hangsúlyt, de az idősellátás területén is igyekszik új megoldásokat bevezetni. Ilyen az az „Idősek garzonháza” projekt, amelyben a leendő lakástulajdonosok térítés ellenében étkezési és egészségügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Milyen fázisban áll a projekt?
- Valóban, a város az idősellátás területén is bővítené a kapacitásait. Olyan garzonházat tervezünk megépíteni, ahol az idősek nem szociális otthoni körülmények között, hanem saját lakásaikban kapják meg az ellátást. Az idősek garzonháza egy olyan társasház, amelyben csak idősek lakhatnak és számíthatnak az önkormányzat által működtetett idősellátási intézményekre. Egyelőre várjuk és rögzítjük az igényeket.

- A város oktatási infrastruktúrája is komoly fejlesztés előtt áll: az egyházi és az állami iskolák is bővülni fognak Mórahalmon. Mik a város tervei az oktatással, az intézményi ellátottsággal kapcsolatban?
- Elkészítettük az egyházi és az állami általános iskola bővítésének terveit. A sportinfrastruktúra tekintetében három sportcsarnokkal, kettő uszodával fogunk rendelkezni, ami kielégíti az itt tanuló gyerekek teljes testnevelési és szabadidős sport igényeit. Várjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium döntését, hogy egy új középiskolát alapíthassunk a városban, amelynek kereskedelmi, vendéglátó ipari, egészségügyi, informatikai és sport tagozatai lennének. Kimondottan a térség hiányszakmáira illetve azokra a szakterületekre koncentráltunk, amelyeknél a gyakorlati oktatás feltételeit Mórahalom meg tudja teremteni. Mindehhez egy kollégiumot is építenénk. A város jelen pillanatban fémipari, egészségügyi, gyógymasszőr, fizikoterápiás szakasszisztens, lovász képzés és mezőgazdasági szakképzés területén is regisztrált gyakorlati helyként. Ezt a sort bővítenénk tovább.

- Nagyon sokan vásárolnak Mórahalmon ingatlant azért, mert a fürdő közelsége egy békés, nyugodt életminőséget vetít elő a számukra. Mára 1000 feletti szállás férőhellyel, évi 500 ezer fürdővendéggel és közel 110 ezer vendégéjszakával rendelkezik a város, és tavaly megkapta a gyógyhely minősítést - Mórahalom sorban az ország 22. gyógyhelye, Szeged és Makó sem szerepel a listán - is. Milyen tervei vannak a város vezetésének a fürdővel?
- A fürdőt minden évben igyekszünk megújítani, idén egy teljesen új fürdőgépészetet szeretnénk kialakítani, illetve a látogatóbarát műszaki megoldásokat támogatva a beléptetés rendszerét szeretnénk könnyebbé tenni. A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő számos elismerésben részesült 2016-ban, a fürdők minősítési rendszerében a legmagasabb, ötcsillagos minősítést érdemelte ki, és egy közönségszavazáson „Az év feltörekvő fürdője” címet is megkapta. A fürdőhöz szervesen kapcsolódó szállodáink is gyűjtöttek be sikereket, az Elixír Medical Wellness Hotel „Zöld Szálloda” címet kapott. Nem véletlen, hogy a nagy szállodáinknak és a kisebb szálláshelyeknek is nőtt a vendégforgalma. Vendégéjszaka vonatkozásában az országos rangsorban a városok között a 26. pozícióban állunk, a régióban pedig a harmadik helyen vagyunk. Szeged és Gyula után Mórahalom a harmadik legtöbb vendégéjszakát értékesítő város.

- A város fő attrakciója és vonzereje a folyamatosan fejlődő Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, de a kerékpárutak és túraútvonalak, valamint a különlegességnek számító nagyszéksósi bivalygulya és csónakázótó is kedvez az aktív turizmusnak. A kultúrára vágyóknak pedig a Patkó Lovasszínház kínál izgalmas időtöltést. Manapság már nevezhetjük a környék kulturális- és szabadidős bázisának is a települést?
- A város mindig is sok figyelmet fordított az aktív turizmus támogatására. Kiépített kerékpárút hálózatta, lovardával rendelkezünk. Szívesen érkeznek hozzánk a természetjárók és a kulturális kikapcsolódásra vágyók is. A Mórahalmi nyár minden hétvégén valami különlegességgel várta a városba érkezőket. A lovas színházunk második évada is roppant sikeres volt, nem kevesebb, mint 10 ezer fizető nézővel. A téli időszakban befogadó színházként működő Aranyszöm Rendezvényház is olyan darabokat tűz a műsorára, amelyek méltán tarthatnak számot érdeklődésre. A Homokháti búcsú, a rétesfesztiválunk és a Sokadalom is évről-évre több ezres tömeget mozgat meg.

- A hazánk déli határa mentén fekvő települések lakossága fellélegezhetett az ideiglenes biztonsági határzár megépítése, majd a bevezetett jogi határzárnak köszönhetően, annak ellenére, hogy globális migrációs válság tovább súlyosbodott. Mórahalmon viszont újra békében és nyugalomban élhetik mindennapjaikat a lakosok. És nem mellesleg a városba érkező turisták is ezt érezhetik. Túl van a város a migrációs válságon?
- Hála Istennek, igen. Nem gondoltuk, hogy ilyen mértékben befolyásolhatja az életünket, a turisztikát, a gazdaságot a válság. A kerítés megépítésével és az intenzív határvédelemmel Mórahalom élete visszatért a mindennapi kerékvágásba. Ezzel együtt komolyan kell vennünk a migrációt, konferencián értékeltük a megélt eseményeket, a testvértelepüléseinket is bevonva más országokból hívtunk előadókat, kiadványt szerkesztettünk és levontuk a szükséges tanulságokat.

- Mórahalom város immáron évtizedek óta ápol kitűnő kapcsolatokat a testvértelepüléseivel. A legrégebbi együttműködés az erdélyi Csíkszentmártonhoz kötődik, a két város 20 éve tartja a kapcsolatot egymással. 2016-ban a romániai Zsombolyával és a norvég Evje Og Hornnes településsel kötött együttműködési megállapodást a város. Milyen hozadéka van ezeknek a kapcsolatoknak?
- Mi az a típusú város vagyunk, aki a testvértelepüléseivel nemcsak kulturális és személyes kapcsolatot ápol, hanem igyekszik gazdasági és fejlesztéspolitikai szempontokat is figyelembe venni. A romániai testvérvárosunkkal határon átnyúló programokat valósítunk meg főleg a vízgazdálkodás területén. A mintatanyáink pedig norvég támogatással épültek meg, és szintén norvég támogatással épül majd vízpótló rendszer. A klímastratégiánk kialakításában is számíthatunk a segítségükre.

- Mit kívánna Mórahalomnak 2017-re?
- Olyan fundamentumokat rakunk most le, amelyek megalapozzák a település fejlődését. Reméljük, hogy ezek az alapok kiállják az idő próbáját és az itt felnövő egymást követő generációk értékelik majd ezeket az erőfeszítéseinket és tovább is tudnak építkezni az általunk letett alapokra.