Tájékoztatás a csendháborítás szabályairól

 Az elmúlt időszakban több lakossági panasz is érkezett a Polgármesteri Hivatalba csendháborítás témakörében. Ezzel kapcsolatban tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot az alábbiakról.
 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján az ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédaikat szükségtelenül zavarnák vagy amellyel jogaik gyakorlását (ide tartozik a pihenéshez való jog is) veszélyeztetnék.

Az együttélés szabályaival kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy szomszédokat zavaró, hangos tevékenységet csak este 22:00 óra után nem folytathatunk. Szinte lehetetlen, ezért a jogszabályok meg sem kísérlik felsorolni azokat a tevékenységeket, amelyek indokolatlanul zavarhatják szomszédaink nyugalmát. Ide sorolható például a túl hangos zenehallgatás a napszaktól függetlenül, a hétvégi barkácsolás, a lakásfelújítás, a házibulik, és egyéb családi események.

Természetesen szó sincs arról, hogy ne lehetne vendégeket fogadni, családi eseményeket megünnepelni, hétvégén megjavítani a kerítést. Általában felújítási munkákat és zeneoktatást, gyakorlást munkaidőben lehet végezni, hangos háztartási gépeket pedig este 8-9 óráig lehet használni. Általánosságban elfogadott gyakorlat szerint tehát 6:00 és 22:00 óra között lehet „zajosabb” tevékenységeket folytatni, de akkor sem korlátlanul, a szomszédaink szükségtelen zavarása mellett.

Az együttélési normákat megsértő lakótársat először célszerű személyesen felszólítani, megkérni, hogy halkítsa le a zenét vagy fejezze be a zavaró tevékenységet. Amennyiben ennek felszólításunk ellenére sem tesz eleget, rendőrségi feljelentéssel élhetünk.

Ugyanis aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, elköveti a csendháborítás szabálysértését.

Ahhoz, hogy a csendháborítást megvalósuljon két feltétel együttes fennállása szükséges. Egyrészt kell, hogy mások nyugalmát panaszra okot adó módon megzavarja a zajkeltés, mely érzékszervileg bárki számára hangos; valamint, hogy a zajkeltés indokolatlan legyen.

A bíróság minden ügyet egyedileg vizsgál és ítéli meg, hogy a zaj indokolatlanul hangosnak minősült-e. Fontos tehát, hogy a szabályozás hiányossága miatt nem találunk minden zajra megengedett határérték szabályozást, például a természetes személyek általi közvetlen zajkeltésre sem. A Szabálysértési törvény a szubjektív tűréshatárt elérő zaj okozást minősíti jogellenesnek. A jogszabály alapján elegendő, hogy a zajkibocsátás alkalmas legyen a zavarásra, így nem kell bizonyítani, hogy az ténylegesen zavarja-e mások nyugalmát. Ez alapján a szabálysértés fennáll akkor is, ha a zajra konkrét bejelentés nincs.

Az indokolatlanság meghatározása is a jogalkalmazók feladata. Az elbírálás tehát szubjektív, minden esetben vizsgálni kell a helyszínt, az időpontot, a zaj természetét és az eset körülményeit.

Egyéb esetben birtokvédelmi eljárás megindítására van lehetőség.
A csendháborítás szabályait nem csak belterületen, lakóövezetben, hanem az üdülőövezetben, hétvégi házak esetén is be kell tartani.

Mindezek ismeretében kérem, hogy a békés egymás mellett élés szabályait maradéktalanul szíveskedjenek betartani, a szomszédok szükségtelen zavarását elkerülni.
 
dr. Elekes Petra s.k.
jegyző