A Szent László király templom légköre több mint egy évszázad áhítatát és imáit hordozza, amely a mai napig is érzékelhető.


A templom helyének kiválasztása sem a véletlen műve volt. Szeged városától 20 kilométerre egykor egy magasabb domb emelkedett az országút mellett. "Kenyérváró" dombnak hívták. Nevét arról kapta, hogy a juhászok délidőben ott pihentek meg és onnan messziről lehetett látni, ahogy a családtagtok hozták az ebédet. A szájhagyomány szerint az egyik juhász várakozás közben a dombtetőre szúrta pásztorbotját és megjövendölte: "Möglássátok, ide éccő még templomot építenek!".

A jóslat 1892. május 16-án valósággá vált. Kápolnát építettek az Őrzőangyalok tiszteletére a környékbeli hívek vallásgyakorlására. Kezdetben a Szeged- Alsóvárosi, Havasboldogasszony templom ferences szerzetesei látták el az egyházi teendőket és a hívek lelki gondozását, majd 1899-ben Alsótanya (Mórahalom) önálló plébániai rangot kapott. A templom 1903 óta áll a mai formájában Szent László király tiszteletére, amely mindennap látogatható.

Mórahalom és környékének ékköve ez a templom, amely reggeltől estig elcsendesedésre hívja az itt élő híveket és idelátogató vendégeket.